+36 20 321 7819

Koraszülésnek hívjuk a terhesség 24. és 36. hete között lezajló szüléseket. A fejlett országokban 5-10% a gyakoriságuk, Magyarországon ez az arány évek óta 8% körül mozog. A fenyegető koraszülés felismerésével, megfelelő kezelésével, a rizikófaktorok lehetőség szerinti kiküszöbölésével jelentősen csökkenthető a koraszülések száma, így az ezzel kapcsolatos újszülött morbiditás és mortalitás is. A szülés megindulásának a miértje, legyen az koraszülés vagy a terminus közelében meginduló, érett szülés, a mai napig nem tisztázott teljes mértékben. Számos rizikófaktort ismerünk, amelyek a korszülés veszélyét emelhetik, ebben az írásban ezeket vesszük sorra, a lehetséges megelőzési javaslatokkal egyetemben. Mindazonáltal a koraszülések csupán 30-35%-ban található meg valamely rizikófaktor, a nagy részük olyan terheseknél következik be, akiknél semmilyen rizikófaktor nincs jelen.

Az előzményben szereplő koraszülés a legfontosabb rizikófaktor

Egy ilyen előzmény után az ismételt koraszülés előfordulási gyakorisága 15-30%.

  • A második-harmadik trimeszteri progeszteron terápia megközelítőleg 30%-al csökkenti az ismételt koraszülés veszélyét, ezért az ilyen pácienseknél ez mindenképpen javasolt!
  • A méhnyak ultrahangos mérése, ezáltal annak megrövidülésének detektálása szintén alapvetően javasolható. Kifejezett rövidülés esetén a progeszteron kezelésen túl a méhnyak összevarrása, a cerclage műtét is szóba jön, bár ennek az eredménye kérdéses.
  • A méhtevékenység mérése egyrészt bizonytalan, másrészt félrevezető. A szakirodalom szerint a méhtevékenység otthoni detektálása értelmetlen, sőt, a fokozott anyai stressz miatt kifejezetten káros is lehet, ezért nem javasolt.
  • A méhtevékenységet csökkentő gyógyszeres kezelés (tocolytikus terápia), bár logikusnak tűnhet, de sajnos szintén nem csökkenti a koraszülés valószínűségét.
  • Amennyiben az előzményben iatrogén (azaz mesterséges) koraszülés történt, mint pl amikor preaeclampsia miatt vagyunk kénytelenek befejezni a terhességet, az anyai életveszély miatt, a következő terhességben az adott betegség megelőzése (jelen esetben alacsony dózisú Aspirin kezelés) természetesen segíthet az említett betegség elkerülésében, ezáltal a terhesség meghosszabbításában.

A terhességek között eltelt túl rövid vagy túl hosszú idő

Amennyiben a terhességek között kevesebb, mint 6 hónap telik el, a koraszülés veszélye növekszik. Ezért azt javasoljuk, hogy lehetőleg legalább 12 hónap teljen el közöttük. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy amennyiben túl sok idő telik el a terhességek között (több, mint 60 hónap), az szintúgy emeli a koraszülés kockázatát.

Genetikai faktorok

Sikerült több olyan génmutációt is azonosítani, amelyek a koraszülés kockázatát emelik. Természetesen ezeket a faktorokat nem tudjuk kiküszöbölni.

Többes terhesség

A többes (iker) terhességek az összes terhesség csupán 2-3%-át teszik ki, ám a koraszülések 17-22%-át adják. Nagy valószínűséggel a méhfal fokozott feszülése állhat a folyamat hátterében. Sajnálatos módon ikerterhesség esetén sem a pogeszteron terápia, sem a cerclage műtét, sem egyéb preventív metódus nem hosszabbítja meg a terhességet. A mai napig gyakran javasolt ágynyugalom pedig a fokozott tromboembóliás kockázat miatt kifejezetten káros és veszélyes!

Hüvelyi vérzés koraterhességben

Az első trimeszteri vérzések után is fokozott a koraszülés kockázata, de az eddigi adatok tanúsága szerint szerencsére a progeszteron kezelés az ilyen esetekben hatásos lehet.

Megrövidült méhnyak

A rizikócsoportba tartozó terhesek esetén a terhesség alatt többször, nem fokozott rizikójú terhesség esetén pedig a 20-24. héten egyszer javasolt a méhnyak ultrahangos mérése. Megrövidülés esetén progeszteron kezelés javasolható.

Fertőzések

A fertőzések, leginkább a méhet és a terhességi szöveteket érintő fertőzések (choriaomnionitis) egyértelmű kapcsolatban állnak a koraszülésekkel. Koraszülés utáni mikroszkóops vizsgálatok 8-15%-ban találtak ilyen gyulladásos elváltozásokat a lepényen és a magzatburkon.

  • Tünetmentes baktérium-vizelés

Ebben az esetben a páciens panaszmentes, a vizeletében mégis kimutathatóak egy bakteriális fertőzés jelei. Ilyen esetben antibiotikus kezelés javasolt, főleg a terhesség első felében érhetünk el ezzel jó eredményeket. A húgyúti fertőzések tünetei (pl gyakori vizelési inger) terhesség alatt nem adekváltak, hiszen ezeknek az oka fertőzés nélkül, maga a terhesség is lehet.

  • Szájüregi fertőzések

A szájüregi fertőzések szintén fokozzák a koraszülés kockázatát, ezért egy fogászati vizsgálat már teherbeesés előtt, de legkésőbb a koraterhességi korban javasolt.

  • Hüvelyi fertőzések

A hüvelyi fetőzések szintén szerepet játszhatnak a koraszülések kialakulásában. A hazai protokoll szerint minden terhességi harmadban javasolt a hüvelyi bakteriális vaginózis szűrése, és természetesen szükség esetén a kezelése.

Aktivitás, viselkedés

  • Munka

Azok a hölgyek, akik heti 42 óránál többet dolgoznak, a munkahelyükön sok stressz, vagy sok sikertelenség éri Őket, fokozott kockázattal bírnak. Amennyiben a munka során ezek a faktorok nem szerepelnek (normális munkaidő, elégedett munkavállaló), a terhesség alatti munkavégzés nem ellenjavallt.

  • Ágynyugalom

Bár sajnos a mai napig számos kolléga javasolja, az ágynyugalom, mivel a méh vérkeringését valamelyest javítja, a születési súlyt enyhén növelheti, de a koraszülés kockázatát semennyivel sem csökkenti. A fokozott trombóziskockázat miatt kifejezetten ellenjavallt a terhesség alatti szigorú ágynugalom! Ugyan ez a helyzet a kórházba befektetett (hospitalizált) terheseknél is. A koraszülés kockázata nem csökken, ugyanakkor más kockázatok emelkednek, ezért nem nehéz belátni ennek értelmetlenségét és veszélyeit. Egészséges terheseknél a sport jótékony hatású, nem növeli a koraszülés kockázatát.

  • Szex

A szex nem növeli a koraszülés kockázatát. Végre egy hír, aminek mindenki örül…;)

  • Dohányzás, drogok

Természetesen ezek a káros szenvedélyek fokozzák a kockázatot, ezek teljes elhagyása javasolt.

  • Diéta

Semelyik diéta (fehérje és energiabevitel variálása, halolaj, stb) nem javítják a mutatókat a koraszülések szempontjából normál súlyú páciensek esetében. Ugyanez a helyzet a terhességi vitaminokkal is. A kifejezetten túlsúlyos vagy extrém sovány hölgyek ugyanakkor fokozott kockázattal bírnak. Ezért a testsúly normalizálása (sok egyéb ok miatt is) mindenképpen javasolható teherbeesés előtt.

  • Stressz

A szakirodalmi adatok megoszlanak, egyes kutatások semmilyen fokozott rizikót nem találtak, míg mások enyhe rizikónövekedést tapasztaltak a fokozott anyai stresszhelyzetek kapcsán. Természetesen a stressz intenzitását és hatásait igen nehéz objekítven mérni, valószínűleg ez is szerepet játszhat az eredmények ellentmondásos mivoltában.

  • Terhesgondozás

Azok a páciensek, akik egyáltalán nem járnak terhesgondozásra, vagy nem kellő intenzitással, illetve nem tartják be a kezelési javaslatokat, fokozott rizikóval bírnak a koraszülés szempontjából. Azt hiszem ennek a megoldását nem kell külön elmagyarázni…

Az újszülött és az apuka

Essen szó másik két szereplőről is… A gyermek szempontjából a férfi (fiú) nem, és egyes veleszületett rendellenességek (főleg azok, amelyek fokozott magzatvíz mennyiséggel járnak) fokozzák a koraszülés kockázatát. Az apa szempontjából nincs ilyen rizikófaktor, sem a kora, sem egyéb előzményi tényező esetén.

Láthatjuk tehát, hogy számos rizikófaktora van a koraszülésnek. Ezek közül egyes faktorok megelőzhetőek vagy kezelhetőek, míg mások sajnos nem. A megfelelően alapos terhesgondozás alkalmával a várandósnak lehetősége nyílik megismerni a lehetséges kezelési vagy életmódváltással kapcsolatos teendőket, amelyeket betartva jelentősen csökkentheti a koraszülés veszélyét.