5 tény, amit nem tudott a PCOS-ről

Posted by:

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a leggyakoribb, nőket érintő hormonális megbetegedés. Ennek megfelelően sokat lehet az interneten olvasni róla, néha a valóságnak megfelelő, néha attól teljesen elrugaszkodott írásokat is. Ebben az írásban pár fontos, de sokszor kevéssé hangoztatott és ismert dologra szeretném felhívni a figyelmet.

1.  A „policisztás” megfogalmazás téves

Bár a petefészkek megjelenése valóban emlékeztetheti az ember egy policisztás elváltozásra, a valóságban itt szó sincs cisztákról. Az ultrahangos képen látott sok apró fekete elváltozás egyike sem ciszta. Ezek tüszők, amelyek a fejlődésük egy korai stádiumában megrekedtek.

A petefészkek „policisztás” mivolta mellesleg leginkább serdülőkorban fontos a diagnózis felállítása szempontjából. Felnőttkorban „policisztás” petefészkek nélkül is kimondható a PCOS diagnózisa, de még tovább menve az is igaz, hogy önmagában a „policisztás” ultrahang kép egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott hölgynek PCOS-e lenne.

2. 10-ből 1 nő szenved PCOS-ben

A mai adataink alapján minden tizedik hölgy szenved PCOS-ben és ez a szám könnyen lehet, hogy még ennél is nagyobb, hiszen sok a későn, vagy egyáltalán nem diagnosztizált eset.

A szomorú helyzet az, hogy sokan évekig nem kapnak megfelelő választ azon problémáikra, hogy miért nem tudnak lefogyni, miért nem esnek teherbe, illetve miért szabálytalan a ciklusuk. Sajnos 3-ból 1 betegnél legalább 2 évbe telik, mire megszületik a PCOS diagnózisa, és ezekben az években átlagosan legalább 3 orvost kerestek fel.

A diagnózis felállításához a legelfogadottabb kritériumrendszer az úgynevezett Rotterdami kritériumok, ahol a 3 kritérium közül 2 teljesülése esetén állítható fel a diagnózis. A legelterjedtebb diagnosztikai rendszerek az alábbiak:

Kritériumrendszer Diagnosztikai kritériumok
National Institutes of Health (USA) -anovuláció (károsodott tüszőérés)
-férfi nemi hormon túlsúly

Mindkettő szükséges

Rotterdami kritériumok -anovuláció (károsodott tüszőérés)
-férfi nemi hormon túlsúly
-policisztás petefészkek

A háromból kettő szükséges

PCOS Társaság (USA) -anovuláció (károsodott tüszőérés)
-férfi nemi hormon túlsúly
-policisztás petefészkek

A férfi nemi hormon túlsúly és még legalább egy szükséges

A PCOS-ben szenvedő páciensek döntő többségének (85-90%) nincsen szabályos menstruációs ciklusa. Az androgén túlsúly biokémiai (laboratóriumi eltérések, emelkedett tesztoszteron, DHEA, FAI) vagy klinikai (tünetek: pattanásos bőr, hajhullás, fokozott szőrösödés, stb) jelei a PCOS-ben szenvedő páciensek 80%-ában vannak jelen.

Fontos megemlíteni, hogy serdülőkorban mindhárom Rotterdami kritériumnak teljesülnie kell a diagnózis felállításához! Sajnos elég sok serdülő diagnosztizálnak mind a mai napig tévesen PCOS-el, mert a felnőtt kritériumrendszer alapján születik meg a diagnózis.

3. A PCOS a női meddőség leggyakoribb oka

A rendszertelen ciklussal bíró nők 90%-ánál PCOS áll a tünetek hátterében. A nem megfelelő peteérés csak az egyik oka ilyenkor a meddőségnek, szintén a siker útjában áll a méhnyálkahártya nem megfelelő felépülése, a túlsúly, illetve a petesejtek nem megfelelő minősége is. Fontos megemlíteni, hogy a PCOS eredetű meddőséget lehet kezelni, a megfelelő tüszőérés az esetek jelentős részében gyógyszeresen előidézhető. Szintén fontos információ, hogy PCOS esetén amennyiben nem lenne kívánatos a teherbeesés, a fogamzásgátlásra gondolni kell, hiszen az, hogy nincs minden ciklusban tüszőérés, korántsem jelenti azt, hogy egyik ciklusban sincs.

4. A PCOS nem csak egy hormonális betegség

PCOS-ben szenvedő pácienseknél a cukorbetegség kialakulásának a veszélye több, mint négyszeresére, az úgynevezett metabolikus szindróma (elhízás, magas vércukorszint, magasvérnyomás, magas vérzsír szintek) majdnem háromszorosára növekszik.

PCOS-es diagnosztizált pácienseknél a cukroháztartás esetleges rendellenességeit (inzulinreisztencia), a testsúly kóros növekedését és az egyéb laboratóriumi paramétereket is rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén kezelni szükséges!

5. A PCOS növeli egyes rákos betegségek kialakulásának a veszélyét

A hosszú ideig fennálló fokozott ösztrogén és inzulin hatás miatt kóros sejtosztódások következhetnek be, emiatt PCOS-ben szenvedő pácienseknél fokozott a méhnyálkahártya és a petefészek eredetű rákos folyamatok kialakulásának a veszélye. A megfelelő kezeléssel ezen hormonszintek normalizálhatóak, így a rákos folyamatok kialakulásának az esélye is jelentősen csökken.

Emiatt is kiemelten fontos, hogy szakítsunk azzal a régi beidegződéssel, hogy a PCOS-t elég csak akkor kezelni, ha valaki terhes szeretne lenni!

Forrás: medscape

0
  Kapcsolódó bejegyzések

Szólj hozzá!

avatar
  Értesítések  
Visszajelzés