Az emlőrák a leggyakoribb, nem bőr eredetű rákos megbetegedés és a legfőbb oka a rák eredetű halálozásnak világszerte. Nemrég látott napvilágot az ACOG (American College of Obstertricians and Gynecologists) legújabb iránymutatása az emlőrák-szűrésel kapcsolatban, ami pár ponton eltér az eddig megszokott javaslatoktól.
Kinek mekkora a kockázata az emlőrák kialakulására?
Az emlőrák szempontjából alapvetően három rizikócsoportot különböztetünk meg: átlagos (15% alatti kockázat), közepes (15-20% közötti kockázat) és magas (20%-nál nagyobb kockázat). A javasolt szűrések kezdeti időpontja és sűrűsége is a rizikóbesoroláson múlik. Az, hogy ki melyik rizikócsoportba tartozik, több tényezőn is múlik. A legjelentősebb rizikófaktorok a következők:
- az előzményben petefészek, hashártya vagy emlő eredetű rákos folyamat
- a családban előforduló petefészek-, hashártya- vagy emlőrák
- egyes genetikai mutációk (pl. BRCA), amennyiben ismert
- a mellkast ért besugárzás (radioterápia) 10 és 30 éves kor között
A mindennapi klinikai gyakorlatban amennyiben ezen faktorok nem állnak fenn, a páciens az átlagos rizikócsoportba tartozik. Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy a fentieken kívül számos egyéb rizikófaktora is van az emlőrák kialakulásának. Ezeket az alábbi táblázatban foglaltam össze:
Az emlőrák rizikófaktorai
| Életkor | Az életkor előrehaladtával nő a kockázat |
| Genetikai mutációk | A leggyakoribb a BRCA1 és 2 gén mutációja |
| Korán megjelenő első menstruáció | A fokozott hormonhatás miatt a 12 évnél korábban jelentkező menstruáció esetén nő a kockázat |
| Késői terhesség, vagy a terhességek hiánya | A 30 év feletti terhesség vagy a terhességek hiánya szintén kockázatfokozó tényező |
| 55 évnél később jelentkező menopausa | Szintén az elhúzódó hormonhatás az oka a rizikónövekedésnek |
| Menopausában túlsúly vagy elhízás | A zsírszövet ösztrogéntermelése áll a háttérben |
| Elhúzódó hormonkezelés menopausában | 5 évnél hosszabb ideig szedett egyes hormonkészítmények esetén |
| Az előzményben emlőrák | A kiújulás esélye fokozott |
| A családban emlőrák előfordulása | Emlőrákok esetében gyakran látható családi halmozódás |
| Alkohol | Az elfogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nő a rizikó |
| Az előzményben mellkast ért sugárkezelés | Leginkább 10 és 30 éves kor között veszélyes |
Természetesen vannak olyan online kérdőívek is, melyek segítségével megtudhatja, hogy Önnek hány százalék az esélye ez emlőrák kialakulására. Szakmai szempontból az egyik legáltalánosabban használatosat ide kattintva találja.
Kinek mikor ajánlott a emlőszűrés (mammográfia)?
Az átlagos rizikócsoport
40 éves kor alatt egyáltalán nem ajánlott.
40-50 éves kor között a szakma álláspontját illetően nagyobb káosz nem is lehetne. A különböző, nagy nevű szakmai társaságok egymástól részben vagy teljesen eltérő irányelveket javasolnak. Egyes javaslatok szerint nem ajánlott, mások szerint 2 évente, megint mások szerint 45, vagy éppen 47 éves kor felett 2 évente javasolt. A helyzetet úgy lehet összefoglalni, hogy ebben a korosztályban a páciensre van bízva, ami nagyon figyelmesen hangzik, de végülis mégiscsak nekünk, orvosoknak kellene valamilyen javaslattal előállnunk, nem pedig megvonni a vállunkat, hogy majd csak alakulnak valahogy a dolgok. Személy szerint még az alacsony rizikócsoportba tartozó páciensek esetében is, amennyiben egy vagy több rizikófaktor fennáll, javaslom a 2 évenkénti szűrés elvégzését.
50-75 éves kor között végre valamivel egyértelműbbek az ajánlások. Itt az 1 vagy 2 évenként elvégzett mammográfia egyértelműen javasolt. A legfrissebb ACOG ajánlás alapján 55 éves kor felett 2 évente elegendő elvégeztetni a vizsgálatot.
75 éves kor felett a legtöbb irányelv nem javasolja egyértelműen a szűréseket. Egyes irányelvek szerint az egészséges páciensek esetén, akik minden valószínűség szerint 10 évnél tovább fognak élni, javasolt a 2 évenkénti mammográfia.
Közepes kockázatú rizikócsoport
A közepes kockázatcsoportba tartozó páciensek esetén megengedhető az alacsony kockázati csoportnál leírt szűrési protokoll használata, de bizonyos esetekben (leginkább családi halmozódás esetén) javasolható a már 40 éves korban elkezdett mammográfia, illetve a fiatalabb korban elvégzett emlő ultrahang elvégzése is. Sajnos ebben a tekintetben is kusza a szakirodalom, egyértelműen semmiképpen sem tudjuk azt mondani, hogy az időben elkezdett emlő ultrahang szűrés javítaná a felismerési rátákat.
A magas kockázatú csoport
A magas kockázatú csoport esetén minden esetben személyes, onkológussal történő egyeztetés javasolt, a lehetséges megelőzési és terápiás módszerek részletes megbeszélése és megtervezése végett. Nagy vonalakban elmondható, hogy évente egy mammográfia és egy emlő MR elvégzése javasolt, fél éves eltolással. Magyarul 6 havonta javasolt egy képalkotó vizsgálat elvégzése.
Mit is jelent a szűrés?
A legjobban használható és bizonyítottan működő emlőrák szűrési módszer a mai napig egyedül a mammográfia. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal a ténnyel is, hogy az emlőrákok 20%-a nem kerül felismerésre mammográfia kapcsán sem. Bizonyos esetekben kiegészítésként az emlő ultrahang és az MR vizsgálatok jönnek szóba.
Az önvizsgálat szempontjából a legújabb ACOG irányelv teljesen ellentmondásos. Ebben az szerepel, hogy a sok álpozitív önvizsgálati eredmény miatt elvégzett felesleges vizsgálat és kezelés miatt ne javasoljuk a pácienseinknek a rendszeres önvizsgálatot. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy mivel az emlőrákok 50%-a önvizsgálat során derül ki, ezért hívjuk fel a pácienseink figyelmét arra, hogy „legyenek éberek”. Természetesen mindenkiben felmerül a kérdés, hogy hogyan is tud egy nő éber lenni az emlőelváltozásait illetően, ha nem vizsgálja a melleit rendszeresen. Megmondom őszintén, fogalmam sincs… Magyarul én továbbra is azt tanácsolom mindenkinek, hogy tartson havonta rendszeres emlő-önvizsgálatot!
Szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvos.
Rendelésemre IDE kattintva tud bejelentkezni.