Amit az emlőrák szűrésről tudni érdemes

Posted by:

Az emlőrák a leggyakoribb, nem bőr eredetű rákos megbetegedés és a legfőbb oka a rák eredetű halálozásnak világszerte. Nemrég látott napvilágot az ACOG (American College of Obstertricians and Gynecologists) legújabb iránymutatása az emlőrák-szűrésel kapcsolatban, ami pár ponton eltér az eddig megszokott javaslatoktól.

Kinek mekkora a kockázata az emlőrák kialakulására?

Az emlőrák szempontjából alapvetően három rizikócsoportot különböztetünk meg: átlagos (15% alatti kockázat), közepes (15-20% közötti kockázat) és magas (20%-nál nagyobb kockázat). A javasolt szűrések kezdeti időpontja és sűrűsége is a rizikóbesoroláson múlik. Az, hogy ki melyik rizikócsoportba tartozik, több tényezőn is múlik. A legjelentősebb rizikófaktorok a következők:

  • az előzményben petefészek, hashártya vagy emlő eredetű rákos folyamat
  • a családban előforduló petefészek-, hashártya- vagy emlőrák
  • egyes genetikai mutációk (pl. BRCA), amennyiben ismert
  • a mellkast ért besugárzás (radioterápia) 10 és 30 éves kor között

A mindennapi klinikai gyakorlatban amennyiben ezen faktorok nem állnak fenn, a páciens az átlagos rizikócsoportba tartozik. Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy a fentieken kívül számos egyéb rizikófaktora is van az emlőrák kialakulásának. Ezeket az alábbi táblázatban foglaltam össze:

Az emlőrák rizikófaktorai

Életkor Az életkor előrehaladtával nő a kockázat
Genetikai mutációk A leggyakoribb a BRCA1 és 2 gén mutációja
Korán megjelenő első menstruáció A fokozott hormonhatás miatt a 12 évnél korábban jelentkező menstruáció esetén nő a kockázat
Késői terhesség, vagy a terhességek hiánya A 30 év feletti terhesség vagy a terhességek hiánya szintén kockázatfokozó tényező
55 évnél később jelentkező menopausa Szintén az elhúzódó hormonhatás az oka a rizikónövekedésnek
Menopausában túlsúly vagy elhízás A zsírszövet ösztrogéntermelése áll a háttérben
Elhúzódó hormonkezelés menopausában 5 évnél hosszabb ideig szedett egyes hormonkészítmények esetén
Az előzményben emlőrák A kiújulás esélye fokozott
A családban emlőrák előfordulása Emlőrákok esetében gyakran látható családi halmozódás
Alkohol Az elfogyasztott alkohol mennyiségével arányosan nő a rizikó
Az előzményben mellkast ért sugárkezelés Leginkább 10 és 30 éves kor között veszélyes

Természetesen vannak olyan online kérdőívek is, melyek segítségével megtudhatja, hogy Önnek hány százalék az esélye ez emlőrák kialakulására. Szakmai szempontból az egyik legáltalánosabban használatosat ide kattintva találja.

Kinek mikor ajánlott a emlőszűrés (mammográfia)?

Az átlagos rizikócsoport

40 éves kor alatt egyáltalán nem ajánlott.

40-50 éves kor között a szakma álláspontját illetően nagyobb káosz nem is lehetne. A különböző, nagy nevű szakmai társaságok egymástól részben vagy teljesen eltérő irányelveket javasolnak. Egyes javaslatok szerint nem ajánlott, mások szerint 2 évente, megint mások szerint 45, vagy éppen 47 éves kor felett 2 évente javasolt. A helyzetet úgy lehet összefoglalni, hogy ebben a korosztályban a páciensre van bízva, ami nagyon figyelmesen hangzik, de végülis mégiscsak nekünk, orvosoknak kellene valamilyen javaslattal előállnunk, nem pedig megvonni a vállunkat, hogy majd csak alakulnak valahogy a dolgok. Személy szerint még az alacsony rizikócsoportba tartozó páciensek esetében is, amennyiben egy vagy több rizikófaktor fennáll, javaslom a 2 évenkénti szűrés elvégzését.

50-75 éves kor között végre valamivel egyértelműbbek az ajánlások. Itt az 1 vagy 2 évenként elvégzett mammográfia egyértelműen javasolt. A legfrissebb ACOG ajánlás alapján 55 éves kor felett 2 évente elegendő elvégeztetni a vizsgálatot.

75 éves kor felett a legtöbb irányelv nem javasolja egyértelműen a szűréseket. Egyes irányelvek szerint az egészséges páciensek esetén, akik minden valószínűség szerint 10 évnél tovább fognak élni, javasolt a 2 évenkénti mammográfia.

Közepes kockázatú rizikócsoport

A közepes kockázatcsoportba tartozó páciensek esetén megengedhető az alacsony kockázati csoportnál leírt szűrési protokoll használata, de bizonyos esetekben (leginkább családi halmozódás esetén) javasolható a már 40 éves korban elkezdett mammográfia, illetve a fiatalabb korban elvégzett emlő ultrahang elvégzése is. Sajnos ebben a tekintetben is kusza a szakirodalom, egyértelműen semmiképpen sem tudjuk azt mondani, hogy az időben elkezdett emlő ultrahang szűrés javítaná a felismerési rátákat.

A magas kockázatú csoport

A magas kockázatú csoport esetén minden esetben személyes, onkológussal történő egyeztetés javasolt, a lehetséges megelőzési és terápiás módszerek részletes megbeszélése és megtervezése végett. Nagy vonalakban elmondható, hogy évente egy mammográfia és egy emlő MR elvégzése javasolt, fél éves eltolással. Magyarul 6 havonta javasolt egy képalkotó vizsgálat elvégzése.

Mit is jelent a szűrés?

A legjobban használható és bizonyítottan működő emlőrák szűrési módszer a mai napig egyedül a mammográfia. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal a ténnyel is, hogy az emlőrákok 20%-a nem kerül felismerésre mammográfia kapcsán sem. Bizonyos esetekben kiegészítésként az emlő ultrahang és az MR vizsgálatok jönnek szóba.

Az önvizsgálat szempontjából a legújabb ACOG irányelv teljesen ellentmondásos. Ebben az szerepel, hogy a sok álpozitív önvizsgálati eredmény miatt elvégzett felesleges vizsgálat és kezelés miatt ne javasoljuk a pácienseinknek a rendszeres önvizsgálatot. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy mivel az emlőrákok 50%-a önvizsgálat során derül ki, ezért hívjuk fel a pácienseink figyelmét arra, hogy „legyenek éberek”. Természetesen mindenkiben felmerül a kérdés, hogy hogyan is tud egy nő éber lenni az emlőelváltozásait illetően, ha nem vizsgálja a melleit rendszeresen. Megmondom őszintén, fogalmam sincs… Magyarul én továbbra is azt tanácsolom mindenkinek, hogy tartson havonta rendszeres emlő-önvizsgálatot!

0
  Kapcsolódó bejegyzések

Add a Comment


This blog is kept spam free by WP-SpamFree.